Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Szerecseny története
Bekezdések

Szerecseny története

Szerecseny nevét az első fennmaradt oklevelek először 1206-ban említik Scis, Sycs, Scecs és Sid néven. Valószínűleg a település neve a szerecsen arab, mohamedán főnévből keletkezhetett.

Világháborús emlékmű Címer

Nevét azokról a XI. század derekán a Balkánról betelepült muzulmán besenyőkről kaphatta, akiket a környezet "szaracén" vallásukról szerecseneknek hívott. (Forrás: Györffy György - Besenyők és magyarok, Bp. II. kötet 634. old. 1940.)

A helység feltehetőleg már a honfoglalás idejében létezett. Árpád törzse a Bakonytól övezett földeket vette többek között birtokba. Zoárd és Lél törzse itt telepedett le. Az ő nemzetségük lehetett Szerecseny földjének első birtokosa. 1256-ban község nevét már így említik: Zerechy. Számos bronzkori, kelta, római, avar- és Árpád-kori leletet tártak fel.

1469-ből található adat arra, hogy a Pok nemzetségből származó mórichidai családnak volt birtokában Szerecseny is. A következő években más birtokosok neve fordul elő. 1473-ban a pozsonyi káptalan átirata tanúskodik arról, hogy Mátyás király Török Ambrusnak és utódainak adományozta többek között ezt a falut is hűségükért.

A török időkben a pápai várhoz tartozott. A mohácsi vészt követően az 1529. évi hadjárat során a török Győr vidékét is pusztította. Szerecsenyt azonban nem érte bántódás, mert 1535-ben Ferdinánd, 1536-ban pedig János király intézkedett felőle. Török Bálint, a Dunántúl egyik gazdag főnemese részt vett Ferdinánd királlyá választásában, s a király hálaképpen neki ajándékozta Pápa vármegyét, ezen belül szülőfalunkat is. Török Bálint református vallású volt, az akkori jog alapján jobbágyait, tehát Szerecseny lakosságát is a református vallás követésére kötelezte.

Török urai is voltak a községnek, először Saban aga, majd utóda Hosman Cseri basa. Ezután sűrűn változtak a magyar birtokosai. 1626-ban Hatos Bálint, majd egy esztendővel később Zeghy György, 1642-ben Csáky László, 1663-ban Eszterházy Ferenc birtokolta. Ebben az időszakban már református temploma és iskolája is van a településnek.

A török hódoltság elmúltával sajnos a harcok folyamán Győrtől Pápáig a települések nagy része, így valószínűleg Szerecseny is elpusztult.

Amikor III. Károly Eszterházy Józsefnek ajándékozta Pápa vidékét, így ezt a falut is, a megfogyatkozott lakosságot sváb eredetű népekkel töltötte fel.

A történelem során nagy szerepet töltött be községünkben is az agyagipar. A téglagyár már az 1770-es években kitűnő minőségű téglát gyártott. Akkoriban "Urasági Téglavetőnek" nevezték.

Ha időrendben követem végig a falu nevezetességeit és fontos eseményeit, feltétlenül említést érdemel a katolikus templom, mely 1790-ben épült késői barokk stílusban. Gróf Eszterházy Pál püspök építette, padozata egykor copf stílusú volt. A templom védőszentje Szent Imre herceg.

Az 1848-49-es szabadságharcról nem sok emlék maradt fenn, mindössze annyi, hogy Szerecsenyben a 19-20 éves fiatalok is beálltak honvédnek, pedig német származásúak voltak. A temető csendjében nyugszik Lukács József egykori 48-as honvéd.

Sajnos ezt a falut sem kímélték a tűzvészek. 1882. augusztus 10-én hatalmas tűz pusztított a mai Árpád úton. Állítólag ezt gyújtogatás okozta. 1900-ban építették újjá ezt az utat. Ezért nevezik sokan még ma is "Új utcának". 1888-ban a Petőfi út fele égett le. 1890. augusztus 21-én a gyömörei út utolsó háza gyulladt ki.

A háborúk községünkben is sok áldozatot követeltek. 1914 augusztusában 275 fő vonult be katonának, 17%-a elesett a harctereken. Hősiességükre az 1936-ban állíttatott Honvéd szobor emlékeztet, felirata: "A hazáért 1914-1918."

1939-ben a II. világháború ismét fegyverbe szólította a falu népét. Először "SS" katonák jöttek, akik 1945. március 25-én hagyták el a települést. Másnap délben megérkeztek Tét felől a szovjet csapatok, s április 2-án ért véget az átvonulásuk. Ez az esemény négy áldozatot követelt a községtől. 1948-51 között épült az evangélikus templom. A háborút követően nálunk is megindult a földosztás. Felosztották az Eszterházy és a Szalay birtokokat, összesen 546 katasztrális holdat. Ebben az időben a lakosság még főleg a mezőgazdaságból élt. 1959-ben Szerecsenyben is megalakult a Termelőszövetkezet, s ugyanekkor történt a község villamosítása is. 1967-ben ünnepelte az iskola alapításának századik évfordulóját. A község határában halastavat alakítottak ki a horgászat kedvelőinek. A rendszerváltást megelőzően a település közigazgatásilag a Gyarmati Községi Közös Tanács irányítása alá tartozott. A fordulatot követően 1992. január 1-jén megtörtént a különválás Gyarmattól, helyi önkormányzat alakult. Még ugyanebben az évben csatlakozhatott Győr-Moson-Sopron megyéhez. Idősek klubja is megalakult. 1992. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között a Faluházat, 1997-ben a falu jellegzetességeit magában foglaló címeres zászlót. 2000/01 nyarán szülőfalunk is méltóképpen megünnepelte államiságunk fennállásának millenniumát.

Szerecseny fejlődése folyamatos (telefon, gáz, korszerű orvosi rendelő…), ami köszönhető az itt élő polgárok kitartásának.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30